![\"\"](\"https:\/\/rocketing.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/03\/bernays.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\nEdward L. Bernays 1891-ben sz\u00fcletett B\u00e9csben, az Oszt\u00e1k-Magyar Monarchia ter\u00fclet\u00e9n. \u00cdgy ak\u00e1r m\u00e9g Magyarorsz\u00e1got is be\u00edrhattuk volna a felsorol\u00e1sba, de akkor m\u00e1r t\u00fal hossz\u00fa lett volna a c\u00edm…<\/p>\n\n\n\n
M\u00e9g gyerekkor\u00e1ban a sz\u00fcleivel New Yorka k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, majd k\u00e9s\u0151bb a Cornell Egyetemen diplom\u00e1zott mez\u0151gazdas\u00e1gi szakon. Ennek ellen\u00e9re m\u00e9gis \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt helyezkedett el.<\/p>\n\n\n\n
Aki \u00e9rdekelt a PR-ban \u00e9s tanulta ennek a m\u0171fajnak a t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, akkor biztosan sokszor tal\u00e1lkozott m\u00e1r Bernays nev\u00e9vel, ugyanis \u0151 a propaganda \u00e9s a modern PR sz\u00fcl\u0151atyja.<\/a> A Life magazin 1996-os egyik kiadv\u00e1nya \u0151t is felsorolja a 20. sz\u00e1zad 100 legbefoly\u00e1sosabb amerikai list\u00e1j\u00e1n.<\/strong> De olyan d\u00edjnyertes dokumentum sorozatban is megjelenik a neve, mint a brit The Century of the Self<\/em>, azaz Az \u00c9n \u00c9vsz\u00e1zada<\/em>, ami bemutatja, hogy Freud \u00e9s Bernays hogyan haszn\u00e1lt\u00e1k Freud tanait arra, hogy kontroll\u00e1lj\u00e1k \u00e9s befoly\u00e1solj\u00e1k a t\u00f6megek v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t.<\/strong><\/p>\n\n\n\n Szerint\u00fcnk itt egyre \u00e9rdekesebb\u00e9 v\u00e1lik a t\u00f6rt\u00e9net a legt\u00f6bbek sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen m\u00e1r Sigmund Freud neve is a k\u00e9pbe ker\u00fcl, aki egy\u00e9bk\u00e9nt nem m\u00e1s, mint Bernays nagyb\u00e1tyja! <\/p>\n\n\n\n \u00d6ssze\u00e9rnek a sz\u00e1lak.<\/p>\n\n\n\n Bernays sz\u00e1mos k\u00f6nyvet \u00edrt karrierje sor\u00e1n, de m\u00e9gis a k\u00e9t legn\u00e9pszer\u0171bb m\u0171ve a Crystallizing Public Opinion<\/em>\u00a0(1923) \u00e9s a\u00a0Propaganda<\/em>\u00a0(1928), amelyekben r\u00e9szletesen megfogalmazza a PR, vagyis Public Relations alapjait \u00e9s annak teoretik\u00e1j\u00e1t<\/strong>. K\u00f6nyveiben arr\u00f3l besz\u00e9l, hogy a nagy t\u00f6megek gondolkod\u00e1sa k\u00f6nnyen irracion\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lik \u00e9s hajlamos lesz a horda mentalit\u00e1sra.<\/strong> Tov\u00e1bb\u00e1 azt is bemutatja, hogy gyakorlott szakemberek, hogyan tudj\u00e1k ezt az effektust kihaszn\u00e1lni, hogy pszichoanal\u00edzissel \u00e9s a t\u00f6meg pszichol\u00f3gia elveivel a saj\u00e1t c\u00e9ljaik szerint kihaszn\u00e1lj\u00e1k \u00e9s kontroll\u00e1lj\u00e1k az embereket.<\/strong><\/p>\n\n\n\n A Propaganda c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul azt \u00edrja, hogy a PR nem egy ravasz tr\u00fckk, hanem egy sz\u00fcks\u00e9ges l\u00e9p\u00e9s:<\/p>\n\n\n\n A t\u00f6megek szervezett szok\u00e1sainak \u00e9s v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9nek tudatos \u00e9s intelligens manipul\u00e1l\u00e1sa fontos eleme a demokratikus t\u00e1rsadalomnak. Azok, akik manipul\u00e1lj\u00e1k a t\u00e1rsadalom eme l\u00e1thatatlan mechanizmus\u00e1t, l\u00e1thatatlan korm\u00e1nyt alkotnak, amely orsz\u00e1gunk igazi uralkod\u00f3 hatalma. Korm\u00e1nyoznak benn\u00fcnket, elm\u00e9nket \u00e9s \u00edzl\u00e9s\u00fcnket form\u00e1lj\u00e1k \u00e9s \u00f6tleteinket sugallj\u00e1k, nagyr\u00e9szt olyan emberek, akikr\u0151l m\u00e9g soha nem hallottunk\u2026 \u0150k h\u00fazz\u00e1k a dr\u00f3tokat, amelyek ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a k\u00f6ztudatot.<\/p>Edward Bernays – Propaganda 1928<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n Ezut\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00edres m\u0171v\u00e9t, a Public Relations<\/em>-t 1945-ben adta ki, amiben azt taglalja, hogy egy v\u00e1llalat hogyan tudja a publikum sz\u00e1m\u00e1ra az inform\u00e1ci\u00f3kat \u00fagy el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tenni, hogy az a v\u00e1llalat \u00e9rdekeit szolg\u00e1lja. <\/strong><\/p>\n\n\n\n M\u00e1r ezek alapj\u00e1n is l\u00e1thatjuk, hogy Bernays a n\u00e9pek manipul\u00e1l\u00e1s\u00e1nak nagymestere volt!<\/em><\/p>\n\n\n\n De ezek ut\u00e1n j\u00f6nnek csak az igaz\u00e1n \u00e9rdekes, gyakorlatias dolgok! L\u00e1ssuk Edward Bernays munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Bernays munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak h\u00e1tter\u00e9ben az a filoz\u00f3fia \u00e1ll, hogy Ez mai felfog\u00e1ssal m\u00e1r sokaknak nem ad \u00fajat, hiszen minden m\u00e1sodik marketinges tartalom err\u0151l sz\u00f3l. Viszont azt fontos l\u00e1tnunk, hogy az 1920-as \u00e9vek el\u0151tt, azaz Bernays el\u0151tt ez a marketingszeml\u00e9let egy\u00e1ltal\u00e1n nem l\u00e9tezett. \u0150 volt az, aki ezt a gondolatmenetet \u00e9s metodol\u00f3gi\u00e1t megalkotta, kivitelezte \u00e9s meghonos\u00edtotta.<\/p>\n\n\n\n B\u00e1r Barneys karrierje sor\u00e1n rengeteg c\u00e9ggel, politikussal \u00e9s non-profittal dolgozott egy\u00fctt, mint p\u00e9ld\u00e1ul a General Electric, a Procter & Gamble, az American Tobacco Company, a CBS vagy \u00e9ppen Calvin Coolidge, ebben a cikkben a k\u00f6vetkez\u0151 7 legend\u00e1s projektet \u00e9s eggy\u00fctm\u0171k\u00f6d\u00e9st emelj\u00fck ki:<\/strong><\/p>\n\n\n\n Azt biztosan az olvas\u00f3k is tudj\u00e1k, hogy a cigaretta megalkot\u00e1sakor \u00f3ri\u00e1si marketing vette k\u00f6rbe ezt a “fenomen\u00e1lis” term\u00e9ket. Mindez azt megel\u0151z\u0151en t\u00f6rt\u00e9nt, hogy publikusan beismert\u00e9k volna r\u00e1kkelt\u0151 hat\u00e1s\u00e1t. Deh\u00e1t mint a legt\u00f6bb \u00faj\u00edt\u00e1sn\u00e1l, a dolgok h\u00e1tul\u00fct\u0151i csak \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb l\u00e1tnak napvil\u00e1got. <\/p>\n\n\n\n Sajnos sokan olyan term\u00e9keket is n\u00e9pszer\u0171s\u00edtenek, amelyek k\u00e1ros\u00edtj\u00e1k a k\u00f6rnyezet\u00fcnket \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnket is.<\/a> T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Edward L. Bernays is ilyen volt – tudatosan vagy tudattalanul-, ezt majd a k\u00e9s\u0151bbiekben egy m\u00e1sik p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl is l\u00e1tni fogjuk. Ennek ellen\u00e9re maga a kommuik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s PR strat\u00e9gia, amit a Lucky Strike-n\u00e1l is k\u00f6vetett, iszonyatosan furfangos.<\/p>\n\n\n\n Az 1920-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a 30-as \u00e9vek elej\u00e9n Amerik\u00e1ban d\u00fcb\u00f6rg\u00f6tt a n\u0151i emancip\u00e1ci\u00f3s \u00e9s feminista mozgalom. A n\u0151knek ugyanis jelent\u0151s nemi alapon val\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9ssel kellet szemben\u00e9zni\u00fck. Nem dolgozhattak olyan j\u00f3 poz\u00edci\u00f3kban, mint a f\u00e9rfiak, nem kerestek annyi p\u00e9nzt \u00e9s minden szempontb\u00f3l le voltak becs\u00fclve…<\/p>\n\n\n\n (Az Equal Rights Act, azaz Egyenl\u0151 Jogok T\u00f6rv\u00e9nye arra ir\u00e1nyult, hogy megsz\u00fcntesse a nemi alapon val\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st Amerik\u00e1ban. Sajnos a t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat a mai napig nem ker\u00fclt elfogad\u00e1sra, \u00edgy ez a t\u00e9tel m\u00e9g mindig nem k\u00e9pezi az Amerikai Alkotm\u00e1ny r\u00e9sz\u00e9t a 21. sz\u00e1zadban. De vissza a Lucky Strike-hoz!)<\/em><\/p>\n\n\n\n Edward Barneys azonnal alkalmazta a saj\u00e1t technik\u00e1j\u00e1t \u00e9s a Lucky Strike cigarett\u00e1kat Torches of Freedom-nak, vagyis a Szabads\u00e1g F\u00e1kly\u00e1j\u00e1nak nevezte el.<\/strong> A doh\u00e1nyz\u00e1s ugyanis egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt elterjedt a n\u0151k k\u00f6z\u00f6tt, viszont ez\u00e1ltal sikeresen n\u00e9pszer\u0171s\u00edtette a term\u00e9ket a “gyeng\u00e9bbik nem” k\u00f6r\u00e9ben, akik a f\u00e9rfiakt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcggetlened\u00e9s m\u00f3dszereit kerest\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n Ezen k\u00edv\u00fcl azt is kital\u00e1lta, hogy a doh\u00e1nyz\u00e1s a fogy\u00e1s \u00e9s a tests\u00faly megtart\u00e1s\u00e1nak egy t\u00f6k\u00e9letes m\u00f3dja,<\/strong> \u00edgy a n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra a Lucky Strike-kal azt aj\u00e1nlott\u00e1k, hogy “ny\u00faljanak egy Lucky ut\u00e1n egy cukorka helyett”.<\/p>\n\n\n\n A Lucky Strike kamp\u00e1nyuk harmadik zseni\u00e1lis h\u00faz\u00e1sa is meg\u00e9r p\u00e1r mondatot. <\/p>\n\n\n\n Egy piackutat\u00e1s sor\u00e1n r\u00e1j\u00f6ttek, hogy a z\u00f6ld sz\u00edn egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt vonz\u00f3 a n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00e1rpedig a Lucky Strike-nak z\u00f6ld volt a csomagol\u00e1sa.<\/strong> <\/p>\n\n\n\n A c\u00e9ggel val\u00f3 egyeztet\u00e9s ut\u00e1n abban maradtak, hogy a csomagol\u00e1s sz\u00edn\u00e9nek megv\u00e1ltoztat\u00e1sa t\u00fal nagy k\u00f6lts\u00e9get jelentene. Barneys erre azt a megold\u00e1st tal\u00e1lta, hogy meggy\u0151zte a kor h\u00edres designereit, hogy a Lucky Strike z\u00f6ldj\u00e9nek pontos \u00e1rnyalat\u00e1t v\u00e1lassz\u00e1k meg az adott szezon f\u0151 sz\u00edn\u00e9nek. Ezut\u00e1n megtartott\u00e1k a Green Gala-t a Waldorf-Astoria prominens hotelben, ahol az akkori t\u00e1rsadalom legh\u00edresebb divatdikt\u00e1torai vettek r\u00e9szt.<\/p>\n\n\n\n Ezut\u00e1n a n\u0151knek m\u00e1r nem volt probl\u00e9m\u00e1ja a csomagol\u00e1s sz\u00edn\u00e9vel…<\/p>\n\n\n\n A Dixie Cup Amerik\u00e1ban egy eldobhat\u00f3 pap\u00edrpoh\u00e1r m\u00e1rka, amelyet a tulajdonosa az\u00e9rt fejlesztett ki, mert f\u00e9lt a fert\u0151z\u00e9sekt\u0151l, amik az emberekre leselkednek a poharuk megoszt\u00e1sakor, vagy annak nem megfelel\u0151 tisz\u00edt\u00e1sa eset\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n Edward Bernays \u00fagy kezelte ennek az \u00faj tal\u00e1lm\u00e1nynak a bevezet\u00e9s\u00e9t, hogy sejtelmesen \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte a hagyom\u00e1nyos, egym\u00e1ssal megosztott poharak k\u00e9p\u00e9t nemi betegs\u00e9gekt\u0151l szenved\u0151 nemiszervek k\u00e9p\u00e9vel. Nem is tal\u00e1lhatott volna enn\u00e9l bizarabb m\u00f3dot a k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n El\u00e9rkezt\u00fcnk egy m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9ses t\u00e9m\u00e1hoz, ami \u00f3ri\u00e1si ellent\u00e9teket sz\u00fcl m\u00e9g a mai t\u00e1rsadalomban is. Miut\u00e1n elolvasod, hogy mi \u00e1ll a fluorid marketingje m\u00f6g\u00f6tt, meg fogod \u00e9rteni, hogy mi\u00e9rt annyira er\u0151s az ellent\u00e9t a r\u00e9gebbi tanokat k\u00f6vet\u0151 orvosok \u00e1ll\u00e1spontja \u00e9s a term\u00e9szetes, modern szempontokat k\u00f6vet\u0151 orvosok \u00e9s term\u00e9szetgy\u00f3gy\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n Kezdj\u00fck a t\u00e9nyekkel. <\/p>\n\n\n\n Flurodiot ma m\u00e1r szinte mindenhol tal\u00e1lunk magunk k\u00f6r\u00fcl, az iv\u00f3v\u00edzben, a fogkr\u00e9mben, n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szerekben \u00e9s m\u00e1s ipari el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00fa k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyekben. Eredetileg a fluoriddal, mint kieg\u00e9sz\u00edt\u0151vel az 1800-as \u00e9vek elej\u00e9n kezdtek el k\u00eds\u00e9rletezni, mint alternat\u00edv megold\u00e1s a fogszuvasod\u00e1s megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra. 1945-ben adt\u00e1k els\u0151k\u00e9nt az iv\u00f3v\u00edzhez Amerik\u00e1ban, ami hat\u00e1s\u00e1nak tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t 12 \u00e9vre terveztek, viszont minden konkl\u00fazi\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl 6,5 \u00e9v ut\u00e1n besz\u00fcntett\u00e9k a kutat\u00e1st \u00e9s hozz\u00e1adt\u00e1k az Amerikai iv\u00f3v\u00edzh\u00e1l\u00f3zathoz.<\/p>\n\n\n\n Viszont a fluorr\u00f3l tudnunk kell, hogy egy neurotoxin, azaz egy idegm\u00e9reg, ugyanis nagyobb mennyis\u00e9gben csont- \u00e9s idegrendszeri deform\u00e1ci\u00f3kat eredm\u00e9nyez, s\u0151t gyermekkorban alkalmazva t\u00falzott zom\u00e1ncfejl\u0151d\u00e9st \u00e9s a fog sz\u00edn\u00e9nek elv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t is okozhatja. <\/a><\/p>\n\n\n\n “Ami pedig a fogroml\u00e1st illeti, azt nem a fluorhi\u00e1ny okozza.<\/em> A fogroml\u00e1st a sz\u00e1j\u00fcregben l\u00e9v\u0151 savak okozz\u00e1k, amit a bakt\u00e9riumok (Streptococcus mut\u00e1nsok) termelnek a cukor metaboliz\u00e1ci\u00f3ja sor\u00e1n. \u00c9s azt m\u00e1r tudjuk, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a legf\u0151bb cukorforr\u00e1s a magas frukt\u00f3ztartalm\u00fa kukorica szirup.” – Szendi G\u00e1bor<\/em><\/p>\n\n\n\n M\u00e1ra m\u00e1r rengeteg olyan kutat\u00e1ssal tal\u00e1lkozhatunk<\/a>, ami bebizony\u00edtja a fluorid eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1sait, \u00e1m a legt\u00f6bb fogorvos m\u00e9g mindig a fluoridos fogkr\u00e9met aj\u00e1nlja annak sziklaszil\u00e1rd marketingje miatt.<\/p>\n\n\n\n Ha k\u00edv\u00e1ncsi vagy a teljes fluorid sztorira, akkor olvasd el ezt!<\/a> (angol)<\/p>\n\n\n\n De hogy j\u00f6n ide Edward Bernays?<\/strong><\/p>\n\n\n\n Maradj vel\u00fcnk, nagy \u00e9rdekes!<\/p>\n\n\n\n Az iv\u00f3v\u00edz fluoridiz\u00e1l\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt Harold Hodge<\/a>, Rochester Egyetemi professzor neve \u00e1ll, aki az akkori Amerika egyik legnevesebb kutat\u00f3ja is volt. \u0150 \u00e1ll\u00edtotta, hogy a fluorid 1 ppm mennyis\u00e9gben teljesen \u00e1rtalmatlan az emberi szervezet sz\u00e1m\u00e1ra. Viszont Hodge-r\u00f3l azt kell tudni, hogy emellett \u0151 volt a Manhatten Project f\u0151 toxikol\u00f3gusa, teh\u00e1t r\u00e9szt vett az atombomba kifejleszt\u00e9s\u00e9ben. Az egyik feladata az volt, hogy elemezze az egyes felhaszn\u00e1lt anyagok hat\u00e1s\u00e1t, melyek k\u00f6z\u00fcl az egyik a fluorid volt. <\/p>\n\n\n\n Rengeteg kis\u00e9rletet v\u00e9geztek ezzel kapcsolatban, amelyek sor\u00e1n a fluorid t\u00f6nkretette a term\u0151f\u00f6ldet, megm\u00e9rgezte az \u00e1llatokat \u00e9s azokat az embereket, akik k\u00f6zel \u00e9ltek a tesztek helysz\u00edn\u00e9hez.<\/a> \u00cdgy amikor sz\u00f3ba ker\u00fclt a v\u00edz fluoridiz\u00e1l\u00e1sa – m\u00e9g kis mennyis\u00e9gben is -, a n\u00e9peknek el\u00e9g komoly meggy\u0151z\u00e9sre volt sz\u00fcks\u00e9g\u00fck, hogy elfogadj\u00e1k az \u00faj iv\u00f3v\u00edz adal\u00e9kot.<\/strong><\/p>\n\n\n\n A National Institute of Dental Research Bernays-t v\u00e1lasztotta a v\u00edz fluoridiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9re<\/em>, orvosok \u00e9s m\u00e1s kutat\u00f3k kiz\u00e1r\u00e1s\u00e1val. <\/strong><\/p>\n\n\n\n Christopher Bryson a The Fluoride Deception<\/em><\/a>, vagyis A fluorid megt\u00e9veszt\u00e9s c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben kiemeli,<\/a> hogy; <\/p>\n\n\n\n “ugyanazok a szakemberek \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek, akik azt mondt\u00e1k nek\u00fcnk, hogy a fluorid biztons\u00e1gos, ugyanezt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a higanyr\u00f3l, az aszbesztr\u0151l, vagy a DDT<\/a>-r\u0151l <\/em>[haz\u00e1nkban 1960-ban betiltott rovarirt\u00f3szer], vagy meggy\u0151ztek minket arr\u00f3l, hogy cigarett\u00e1t sz\u00edvjunk.” <\/em><\/p>\n\n\n\n El\u00e9g elgondolkodtat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net… <\/p>\n\n\n\n Viszont a Bernays munk\u00e1ss\u00e1ga \u00f3ri\u00e1si m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy ilyen \u00e9les \u00e9s vehemens legyen az ellent\u00e9t m\u00e9g fogorvosok \u00e1ll\u00e1spontja k\u00f6z\u00f6tt is. <\/p>\n\n\n\n Edward Bernays kor\u00e1n r\u00e1\u00e9bredt, hogy a tanait \u00e9s praktik\u00e1it a haza \u00e9s a politika szolg\u00e1lat\u00e1ba is tudja helyezni \u00e9s nemcsak v\u00e1llalatok \u00e9s term\u00e9kek n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9re lehet azokat alkalmazni. <\/p>\n\n\n\n Az I. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n tagja volt a Committee on Public Information<\/a>-nek (CPI), amelyet Woodrow Wilson hozott l\u00e9tre annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy meggy\u0151zze az amerikaiakat arr\u00f3l, hogy Amerik\u00e1nak be kell l\u00e9pnie az I. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faba.<\/strong> A civileknek ugyanis, \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don, semmi kedv\u00fck nem volt h\u00e1bor\u00fazni…<\/p>\n\n\n\nEdwards L. Bernays legfontosabb PR tan\u00edt\u00e1sa<\/h2>\n\n\n\n
a c\u00e9lpiac legm\u00e9lyebb v\u00e1gyait kell megsz\u00f3l\u00edtani \u00e9s azt kell vel\u00fck \u00e9rezteti, hogy a k\u00edn\u00e1lt szolg\u00e1ltat\u00e1sra vagy term\u00e9kre v\u00e1gynak, vagy \u00e9ppen sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van r\u00e1. <\/strong><\/p>\n\n\n\nA PR atyj\u00e1nak legkiemelked\u0151bb \u00e9s legeszm\u00e9letlenebb kamp\u00e1nyai<\/h2>\n\n\n\n
1. Lucky Strike kamp\u00e1ny<\/h3>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/rocketing.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/03\/LuckyStrikes-e1524588827954.jpg\")
![\"\"](\"https:\/\/rocketing.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/03\/edwards-bernays-lucky-strike-1-697x1024.jpg\")
2. Dixie Cups kamp\u00e1ny<\/h3>\n\n\n\n
3. Fluorid kamp\u00e1ny<\/h3>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/rocketing.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/03\/fluoridate_your_water_with_confidence.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/rocketing.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/03\/Fluoridated-water-extent-world-1024x452.jpg\")
4. I. \u00e9s II. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, Woodrow Wilson, Herbert Hoover<\/h3>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/rocketing.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/03\/edwards-barneys-WWi.jpg\")
![\"\"](\"https:\/\/rocketing.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/03\/BernaysBreakfast2.jpeg\")