Adatvezérelt marketing… hányszor hallottad vagy olvastad már ezt a kifejezést? De tudod, hogy hogyan kezdj bele?
Az adatvezérelt cégvezetés lényege az, hogy hasra ütés alapú döntések helyett a számok által mutatott valóság alapján történik a döntéshozatal. Ez mind szép és jó, de hogyan valósíthatod ezt meg? Milyen marketing statisztikákat kell követned ahhoz, hogy a legjobb döntéseket hozhasd?
Miért fontos a marketing statisztikák követése?
Minden vállalat célja a növekedés. Ez marketing szempontból azt jelenti, hogy a ROI (Return on Investment) mutatóidnak pozitívnak kell lennie hónapról hónapra. Viszont egy megalapozott hirdetés terv és az annak ellenőrzésére szolgáló metrikák követése nélkül nem fogod tudni meghatározni, hogy a kampányok milyen irányba viszik céged.
A megfelelő mérőszámok követésével képes leszel optimalizálni kampányaidat, hogy még kisebb költséggel még jobb eredményeket érj el. Ez az agilis marketing kulcsa.
Persze ha egy marketingügynökséggel dolgozol együtt, akkor is érdemes tisztában lenned ezekkel a számokkal, mert önállóan is ellenőrizni tudod a munkájukat.
8 marketing mérőszám, amit érdemes szemmel tartanod
1. Weboldal látogatószám
Függetlenül attól, hogy milyen platformon futtatsz hirdetéseket, vagy hogy vannak-e jelenleg kampányaid, a következő lépésedet nagyban meg fogja határozni a weboldal látogatóidnak a száma.
Például ha weboldalad nem rendelkezik minimum havi 1000 új megtekintéssel, akkor remarketing kampányokat sem fogsz tudni indítani, így a hirdetési tervedet is e szerint kell alakítani.
Ezt a statisztikát egyszerűen követheted a Google Analytics használatával. Ha még nem rendelkezel Analytics fiókkal, akkor mindenképpen ajánljuk számodra, hogy barátkozz meg ezzel a felülettel, mert olyan adatokat tudhatsz meg a vállalatodról, amiket eddig nem ismertél.
Az új ügyfelekkel való konzultáció során ez az egyik első kérdéseink közé tartozik, ezzel mi is felmérjük az új együttműködéshez szükséges feladatok mértékét.
2. Visszapattanási arány
A visszapattanási arány a weboldal látogatóknak azt a százalékát mutatja, akik egy adott oldalra érkeztek a weboldaladon és anélkül hagyták el azt, hogy bárhová máshova kattintottak volna.
A visszapattanási arányt nézheted a teljes weboldaladra nézve, de külön, az egyes aloldalak, vagy landoló oldalak teljesítményét is követheted vele.
Ez a metrika kiváló arra, hogy leellenőrizd az oldalad minőségét. Amennyiben magas a visszapattanási arány, akkor alacsony az oldalon lévő tartalom minősége és az emberek nem olvassák végig azt. Ezen kívül a magas százalék azt is mutathatja, hogy nem jó embereket célzol hirdetéseiddel, így a kattintás után olyan tartalmat látnak, ami nem felel meg az érdeklődésüknek.
3. CPC (Cost-Per-Click), vagyis egy kattintás ára
Ha olyan hirdetéseket futtatsz, ahol a siker mértékét leginkább a kattintások számával tudod mérni (például ha egy cikket hirdetsz egy téma népszerűsítése miatt), akkor a CPC az egyik legfontosabb metrika, amit követned kell. Ez megmutatja neked, hogy mennyibe kerül egy olvasó, vagy weboldal látogató megszerzése az adott hirdetésnél.
Ha túl magas ez a szám, akkor mindenképpen változtatni kell a hirdetés szövegén, a kreatívon, vagy magán az ajánlaton. A/B teszteléssel meghatározhatod, hogy a különböző képek, videók, vagy megfogalmazások közül melyik tetszik leginkább a célközönségednek, amit a CPC csökkenésében vehetsz észre.
4. CTR (Click-Through-Rate), azaz Átkattintási arány
Ez a marketing mérőszám nem csak hirdetéseknél jön jól, hanem hírlevelek küldésénél is. A CTR azt mutatja meg, hogy az elért emberek hány százaléka kattint az adott tartalomra.
Ennek értelmében, ha alacsony a CTR százalékod (a Facebook mérései szerint az átlag CTR 0,90% körülre esik minden iparágat egybevéve), akkor az azt jelenti, hogy a tartalom amit hirdetsz, vagy elküldtél hírlevélben nem érdekli azt a közönséget.
Ennek a számnak a finomhangolására is az A/B tesztelés a válasz. Ilyenkor, ugyanúgy mint a CPC-nél, tesztelned kell a különböző üzeneteket, képeket, videókat, és persze a célközönségeket is, mert lehet, hogy egy bizonyos probléma nagyon hangsúlyos az egyik persona-nál, míg egyáltalán nem érdekes egy másik ember számára.
5.CPA (Cost-Per-Acquisition), azaz a konverzió megszerzésének költsége
Nagyon fontos a fenti két mérőszám, CPC és CTA is, viszont az, hogy mennyire éri meg számodra az egyes kampányaidat futtatni az adott formában valójában a CPA mutatja meg.
Ez a szám azt árulja el Neked, hogy mennyibe kerül egy olyan ember megszerzése, aki egy általad fontosnak tartott cselekvést végez el a weboldaladon, tehát konvertál.. Egyszerűen fogalmazva, a CPA azt a pénzbeli összeget mutatja, amit ki kellett fizetned az adott vásárló/feliratkozó stb. megszerzéséért.
Persze ahhoz, hogy tudd, hogy mennyit érdemes maximum kifizetned egy konverzióért, azt is tudnod kell, hogy mennyit hoz számodra bevételként.
6. LTV (Lifetime Value), azaz egy ügyfél/vásárló teljes értéke
A Lifetime Value azt az összeget mutatja meg Neked, amennyit átlagosan egy ügyfél/vevő kifizet cégednek az üzleti kapcsolatotok során.
Például ha Neked egy SaaS szoftver céged van és az előfizetőid átlagosan 10.000 forintot hagynak nálad havonta, és átlagosan 10 hónapig maradnak nálad, akkor 1 ügyfeled LTV-je 100.000 Ft.
Ha webshopod van, és az átlagos kosárérték 15.000 Ft és átlagosan egy vásárló 3x vásárol nálad, akkor az ő LTV-je 45.000 Ft.
Ennek alapján ki tudod számolni, hogy mennyit érdemes maximálisan egy vásárló/új ügyfél megszerzésére költened.
Megfelelő marketing stratégia mellett az LTV-nek is emelkednie kell, hiszen a látogatókból több előfizető lesz, az előfizetők is nagyobb arányban lépnek magasabb értékű csomagba és tovább maradnak veled.
7. ROAS (Return On Ad Spend), azaz a hirdetési költség megtérülési rátája
A ROAS azt mutatja meg, hogy a hirdetésre fordított költségeid mekkora mértékben térültek meg. Ha például 50.000 Ft-ot szántál az egyik Facebook kampányodra, ami 300.000 Ft-ot hozott számodra, akkor a ROAS 600% lesz.
De ha ugyanez a kampány csak 30.000 Ft-ot termelt neked, akkor a ROAS csak 60% lesz, így muszáj leszel ennek a felépítésén és a koncepción változtatni, vagy teljesen leállítani a promóciót mert többet költesz, mint amennyit visszahoz neked a kampány.
8. ROI (Return on Investment), azaz az összes marketing befektetésed megtérülési rátája
A ROAS és a ROI között az a különbség, hogy míg a ROAS csak a hirdetésre fordított pénz megtérülését figyeli, addig a ROI az összes marketingre fordított befektetés megtérülését mutatja.
Ebbe beletartozik a marketingügynökség bére, akivel együtt dolgozol, a szoftverek ára, amit kifizetsz a hirdetések miatt, a Te órabéred értéke, amit ezzel a projekttel töltesz stb. Ezeket az összegeket kell párhuzamba állítanod a hirdetéseid teljesítményével, így meg tudod határozni, hogy a jelenlegi koncepció és együttműködés mennyire hozza vissza az árát. Ideális esetben ennek bőven 100% felett kell lennie.
Te ezek közül hányat tartottál szemmel eddig? Találtál a listában olyan statisztikát, amiről eddig nem hallottál, vagy nem alkalmaztál a marketing döntéseid meghozatala előtt?
Reméljük, hogy új információkkal gazdagodtál ebből a cikkből is, és már tisztábban látod az utat az adat-vezérelt marketing felé.